Elég morcos, csúszós időjárással indult az ez évi február. Ezzel mit sem törődve, annál nagyobb izgalommal vártuk, hiszen elkezdődött a furmint hava. Most aztán egy hónapon keresztül a csapból is a furmint fog folyni, borbárok, borszaküzletek tele lesznek kóstolókkal, akciókkal. Persze, meg is kell adni a módját, hiszen véleményem szerint is ezzel a fajtával tudunk érvényesülni a világpiacon, az aszúk, és egyéb édességi kategóriájú tokaji borok mellett. Idén elsőként van megtartva a Nemzetközi Furmint Nap, és még saját honlapot is kapott ez a szőlőfajta, és a belőle készített bor.

Honnan ered a furmint? A furmint eredete egyelőre "tisztázatlan", bár egyesek szerint Dél-Itáliából, mások szerint a Szerémségből (Szerbia) származik. Magyarországon a fajta első említése az 1620-as évekre tehető Tokaj-Hegyalján. A XVIII. század meghatározó fajtája lett a furmint Tokaji Borvidéken, de máshol is szívesen termesztik. E borvidéken több mint 4000 hektáron termesztik, és a dűlőszelektált furmintok más-más karaktereket rejtenek a borokban. Második legnagyobb területen a Somlói Borvidéken termesztik nem kevesebb, mint 70 hektáron. Az egyik "legmagyarabb" szőlőfajtának is nevezik, mivel meg tudja mutatni az egyediségét, és tükrözi a terroirt.

Furmint, mint szőlőfajta: Említettem, hogy leginkább két borvidékünkön termesztik, a Tokaji- és a Somlói Borvidéken (A Tokaji Borvidéken mintegy 65%-ban). Amiről fel tudjuk ismerni ezt a szőlőfajtát: a levele nagy, háromkaréjú, kicsit tagolt, és erős fogazással rendelkezik. A fürtje igen nagy, hosszúkás, laza bogyószerkezettel rendelkezik, vastag héjú a termése, és ami elég fontos, hogy nagy a cukortartalma. Késői érésű. Igényes szőlőfajta, csak a legjobb földrajzi fekvésen hozza a legjobb formáját. Meleg, száraz, mészben gazdag talajokat kedveli.

Furmint, mint bor: A fajta borára jellemző a magas savtartalom, viszont ezek a savak egyáltalán nem bántóak, még ha magasak is. Ám megfelelő művelés mellett ezek a savak "megszelídíthetőek". Mivel a szőlőfajta jó cukorgyűjtő képességgel rendelkezik, ezért magas alkoholfokra lehet számítani. Tokaj-Hegyalján, a jobb évjáratoknál akár elérheti a 13,5-14% alkoholtartalmat is. Az illata fajtajelleges, fellelhető benne a körte, birs, szegfűszeg, kompótos, előfordul, hogy néha citrusos-virágos illatú. A somlói furmintok sokkal visszafogottabbak illat- és ízvilágukban, mint a tokaji furmintok, mégis keményebbek, markánsabbak. Vulkanikus talajoknál megjelenik a borban a minerális zamat, ami a gyökér által felvett ásványi anyagokból jut el a bogyókig, onnan pedig a borba. A Tokaji Borvidéken jellemző a szőlőfajtákra a "botrytiszesedés", ami az aszúborok készítésében jellemző. (Botrytis cinera: a szőlő szürkerothadását okozó penészgomba. Kedvező körülmények között nemes rothadásként lép fel, amely az aszúkészítés alapja. A nagyobb cukortartalmú [17-18 fok fölött] bogyókon szürkepenész hatására a héjszövet megbarnul, száraz és meleg időjárás hatására a rothadó bogyó veszít víztartalmából, és töpped. A végeredménye pedig: nagy cukortartalmú, jellegzetes ízű aszúszem.)
Összességében tehát ez a szőlőfajta száraz, és édes kategóriában is képes a legjobbakat kihozni saját magából!
Szóval ebben a hónapban "kiemelten" szánjunk a furmintra egy kis időt, és kóstolgassuk a belőle készült csodákat.